Apple TV teszt
Megkaptuk egy teszt erejéig az Apple TV-t, ami kisebb, és szebb lett elődjénél, de már nem tartalmaz beépített HDD-t. A teszt egyébként a decemberi PCWorld - Macworld-ben is megjelent.
Hasonló cikkek
Aki nem elvakult Apple-rajongónak szánja az Apple TV-t karácsonyra, nem árt, ha az első pillanatok csalódását elkerülendő előre figyelmezteti gyanútlan szerettét, hogy a csomagolás nem ékszerdobozkát rejt. A médiaközpont ugyanis nem csupán szépségében, de méreteiben is vetekszik az előbb említett tárggyal. Hogy a mindössze 23 mm magas, és nem egészen 10 cm mély és ugyanilyen széles doboz tartalmában is felveszi-e vele a versenyt, az persze már nézőpont kérdése.

A kicsomagolás után a következő meglepetés felkészültségünktől függően lehet kellemetlen vagy kellemes: ha nincs otthon készleten HDMI-kábel, az sajnos még egy kört jelent a boltba, mert azt nem csomagolnak a készülékhez. Ha viszont van és persze rendelkezünk a használathoz szintén szükséges HDMI-csatalkozóval felszerelt, 720p-t támogató HD-televízióval, az Apple-től megszokott módon pár perc alatt működőképessé is tehetjük a készülékünket, méghozzá a lehető legmagától értetődőbb módon. A kábelezés után csak a WI-FI jelszavát (ha használunk) és az iTunes accountunk adatait kell megadnunk (előtte azért frissítsünk a szoftver legújabb verziójára, ha eddig még nem tettük volna meg), majd be kell állítanunk a háztartásunk minden számítógépén a Home sharing opciót az iTunesban, és már böngészhetjük is a megvásárolható és bérelhető filmek és TV-műsorok tömkelegét. A csomag egyébként tartalmazza az önállóan 5490 forintért megvásárolható Apple Remote univerzális Apple-távirányítót, de használhatjuk az ingyenes, iOS-es készülékekre letölthető Remote appot is.

Családos felhasználók esetén érdemes már az első beállításnál élni a menüből elérhető szülői felügyeleti eszközökkel: a szerteágazó lehetőségek segítségével egészen finomra hangolhatjuk, hogy mit engedünk meg gyermekeinknek és mit nem.
Saját filmek
Bár erről a használati útmutató nem ad túl bő tájékoztatást, az Apple TV természetesen alkalmas arra is, hogy saját meglévő filmjeinket játszuk le vele. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy filmjeinket olyan formátumba konvertáljuk, mellyel az eszköz meg tud birkózni, majd pedig bemásoljuk őket az iTunesunkba. Választhatjuk a H.264, az MPEG-4 és az M-JPEG szabványokat. (Ehhez az egyik legnépszerűbb szoftver a HandBrake, melyben egyszerűen csak ki kell választanunk az Apple TV presetet, és el is végzi a piszkos munkát.)
Egy dologra kell csak odafigyelnünk: sajnos az Apple TV érthetetlen módon nem támogatja a 720p-nél nagyobb felbontást, amire csak az iTunesos filmek esetében szolgáltathat mentséget a letöltési idő rövidsége, illetve bérlés esetén a streamelés zökkenőmentessége.
Arra viszont gondolt az Apple, hogy nagyobb filmgyűjtemények esetében azért már problémát okozhat a másolgatással generált óriási adatmennyiség. Ha az iTunes Preferences Advanced részében kikapcsoljuk a fájlok másolását, a könyvtárba való hozzáadsákor eredeti a fájlok eredeti helyükön maradnak, az iTunes pedig követi életciklusukat, azaz nem okoz problémát az sem, ha később átnevezzük, vagy másik könyvtárba helyezzük át őket.

Csak legálisan: vásárlás és bérlés
Az iTunes Store meglehetősen jól kiszolgálja azoknak az igényeit, akik szeretnének olcsón, gyorsan és legálisan filmekhez jutni - és beszélnek angolul, na de a nyelvi problémákról majd később ejtünk néhány szót.
FIlmtől függően 8 és 15 euró közötti áron vásárolhatunk, de ezt a lehetőséget érdemes a kedvenceinkre tartogatni, a legtöbb esetben ugyanis a bérlés is tökéletesen kiszolgálhatja igényeinket: HD-minőségű filmeket frissességtől függően 3-5 euró közötti áron kölcsönözhetünk, az SD-minőségűekhez pedig ennél is valamivel olcsóbban juthatunk hozzá. Ezekért az összegeért 48 órán át akárhányszor megnézhetjük a kiválaszott filmeket, és ezt még csak nem is azonnal kell megtennünk: 30 nap áll rendelkezésünkre, hogy elkezdjük lejátszani a filmet, a 48 órás időlimit csak ekkor aktiválódik.
Ha mégis vásárolni szeretnénk, ne lepődjünk meg, ha a TV-n browsolás közben nem találjuk a Buy opciót. Míg a bérlés során várakozás nélkül, streameléssel tekinthetjük meg a filmeket, vásárlás során a film előszőr értelemszerűen letöltődik a gépünkre. Magában az Apple TV-ben nincs tárhely, ezért vásárolni csak a gépen, az iTunesból tudunk.
Az iTunes kínálata egyébként egyelőre hagy némi kívánnivalót maga után. Bár tényleg rengeteg film közül választhatunk, és ha csak úgy böngészgetünk, egészen biztosan találunk a fogunkravalót, egyelőre olyan alapművek is hiányoznak a választékból, mint a Star Warsok vagy A Gyűrűk ura-trilógia. Harry Potterben szerencsére nincs hiány...
![]()
![]()
iTunes: azok az apró kellemetlenségek
Ami a kezelhetőséget illeti, alapszinten, azaz, ha csak le akarunk huppanni a kanapéra, és gyorsan betenni valami filmet, az Apple-termékek esetében megszokott egyszerűséggel, kézenfekvő megoldásokkal találkozhatunk. Szofisztikáltabb igények esetén azonban, ha nem is az Apple TV-n, de az iTuneson biztosan hamar belefutunk a szoftverre hírhedten jellemző macerás megoldásokba.
Így például az okozhat kellemetlen pillanatokat a felkészületlen felhasználónak, hogy első alkalommal, amikor bérelni szeretnénk egy filmet, a bakkártyaadatok megadása után nem indul el azonnal a betöltés, hanem újra meg kell nyomunk a Rent gombot. Aggodalomra nincs ok, nem fogja duplán levenni a pénzt, csak egy kis megerősítésre van szüksége. (Hasolnóképpen ne lepődjünk meg első vásárláskor az 1,98 EUR bankkártyaterheléstől sem első: ez csak az iTunesban új eszköz használatakor szokásos tesztterhelés, levonásra nem kerül majd sor.)
Valamivel idegesítőbb az az apróság, hogy gyakorlatilag sehonnan nem derül ki, hogy egy filmhez milyen szinkronok és feliratok érhetők el: legalábbis mi a teszt során nem találtunk olyan filmet, ahol ez az információ a leírásból kiderült volna, nyelv alapján pedig továbbra sem lehet keresni az iTunesban. Az Apple TV-n egyébként külön-külön a szinkron és a felirat alapértelmezett nyelvét is beállíthatjuk, de ha egy filmhez ezek valamelyike vagy egyike sem elérhető, az sajnos csak onnan derül ki, hogy a film angolul, felirat nélkül indul el.
Jelen pillanatban egyébként elméletileg közel 20 nyelven érhetők el szinkronok és feliratok a filmekhez a japántól a görögön és dánon át a kínaiig, de úgy néz ki, sokra nem megyünk velük.
A magyar egyébként sajnos egyelőre nincs a támogatott nyelvek közöttük. Bár az elmúlt időszak változásai alapján elképzelhető, hogy erre sem kell sokat várnunk, addig is azoknak, akik igénylik a magyar szinkront vagy feliratot, marad a saját filmek lejátszása, ahol viszont a teszt során egyszer sem okozott gondot a nyelvi lehetőségek kezelése.
Nem csak filmek
Persze az Apple TV nem csak filmnézésre való: lejátszhatjuk vele zenéinket, sőt még fotóinkat is nézegethetjük vele az iCloudból, vagy akár egyenesen iPhone-ról, iPodról vagy iPadről. Az Air Play-nek hála iPad2-ről és iPhone 4S-ről pedig bármit átjátszhatunk, amit éppen iDevice-ainkon csinálunk. Ki ne akarna legalább egyszer az életben nagyképernyőn Angry Birds-özni?
Családi Apple TV?
Sajnos az egész család kiszolgálását illetően is van még mit fejlesztenie az Apple-nek. Több iTunes account teljesértékű kezelésére az Apple TV ugyanis nem képes. De ha vásárolni nem is tud minden családtag saját accountjáról, azt meg tudjuk oldani, hogy minden account tartalmát lejátszhassuk, ha a másodlagosan használni kívánt iTunesban a Home Sharingbe nem a tulajdonos, hanem az Apple TV által használt accounttal jelentkezünk be. Legalábbis abban az esetben, ha nem túl nagy a család, vagy ha az Apple TV-n használt account tulajdonosa nem rendelkezik túl sok eszközzel, ugyanis az új gép is bele fog tartozni a közé a legfeljebb 5 számítógép közé, melyeket egy iTunes accounttal használhatunk.
Van még hova fejlődni tehát, összességében mégis elmondhatjuk, hogy az Apple TV a 32.490 forintos áráért nagyon jó vétel mindenkinek, aki kevesebb buherálással szeretne filmeket, videókat és családi fotókat nézegetni a kanapé kényelméből.


